HTML

politbüro

Kis közéleti dühöngések. Politika, társadalom, gazdaság.

Friss topikok

  • attys: Szerinten egy cég megítélése nem függ a nemzeti hova tartozástól legyen az francia vagy magyar cég... (2007.09.21. 09:53) „Morvai szerint a világ”
  • genghis: Eh. A magyar politikai elet katasztrofa. Mindig azt kell szidni aki hatalmon van, a masikat nem il... (2007.09.20. 10:13) Mesebeszéd
  • Politbüro: Kedves DeluksZ! Csak annyi megjegyzést fűznék a fentiekhez, hogy a romák által elkövetett bűncse... (2007.08.30. 21:37) Az érem két oldala
  • gusson: „Mer’ az állam oldjon meg mindent helyettem, adja ingyé’ az egészségügyet + az oktatást, de ne is ... (2007.08.21. 15:09) Beköszönő helyett...

Címkék

„Morvai szerint a világ”

2007.08.18. 17:45 :: Politbüro

„Ha az Auchan úgy értékeli, hogy ez 10 millió potenciális tolvaj országa, ha enélkül az eljárás nélkül a cég nem tud elég profitot termelni, akkor szedje a sátorfáját, és menjen el az országból" – mondta Morvai Kisztina. De kapott még a jóból a Hankook továbbá a Suzuki is. Sőt, szerinte a népnyúzó multikon kívül azokat a biztosítókat is bojkottálni kell, amelyek részt vesznek a több-biztosítós modell működtetésében. Ráadásul egy privatizált Szerencsejáték Rt. csak az ördög műve lehet.
 
(Bővebben: http://www.hirszerzo.hu/cikk.auchan-bojkott_morvai_krisztina_hazakuldene_a_magyarnyuvo_multikat.42515.html)

 
Előljáróban annyit, hogy a vevők átverése, az alkalmazottak kihasználása, stb. nem függ attól, hogy egy adott cég multi, külföldi vagy magyar. Nem egyszer hallani például, a vásárlókat megkárosító, jogszabályokat semmibe vevő, dolgozóit kihasználó, adócsaló magyar vállalkozókról. Ez, a nemzetiségüktől függetlenül elitélendő.

 
Azonban vannak, akik ebből nacionalista színezetű drámát kreálnak:
Gyorsan el is hangzott a jelszó: „magyar terméket, magyar boltból”.
De biztosan jobb a magyar termék? Mi számít egyáltalán magyar terméknek? És magyar boltnak? Egyáltalán mi/ki a magyar?

Magyarnak számít-e egy vállalkozás, ha egyik résztulajdonosa külföldi, vagy külföldi tőke is található benne? És egy termék, ha például az előállításához szükséges egyik alapanyag külföldről származik? Ha nem, akkor nem marad túl sok magyar cég, illetve termék.

 
Játszunk el a gondolattal, és képzeljük el a Morvai szerinti szép, új világot:

Magyar tőkéből épült, magyar kézben (sőt lehetőleg állami kézben, hiszen az nem profithajhász) lévő üzletek polcain olcsó, és kiváló minőségű színmagyar termékek sorakoznak, amiket a színmagyar vásárlók boldog arccal vesznek meg a színmagyar eladótól. Az árja… elnézést, színmagyar bolt ajtaján a tábla: „Csak magyarokat szolgálunk ki”.
A kép itt már kezd „kissé” nyomasztóvá válni. Hiszen a (szélső)jobboldalon mindig akad önkéntjelentkező, aki megmondja, ki is számít magyarnak. Szerintük például a balosok-libsik kapásból nem. De a nemzetmentőknek már csak pár lépés kell innen, hogy faj, bőrszín, etnikum, szexuális irányultság, vallási hovatartozás miatt is kizárjanak valakit a „magyarok családjából”. Mintha már láttunk volna erre történelmi precedenseket.

 
Nézzük a dolog gazdasági oldalát: egy kis, tőkeszegény ország esetén, amelyben ráadásul sok embernek a multik adnak megélhetést, a bezárkózó, nacionalista gazdaságpolitika egyenlő az öngyilkossággal. Arról nem is beszélve, hogy sok termék az ország földrajzi, éghajlati adottságai vagy éppen nyersanyagokkal való ellátottsága okán, a megfelelő technológia hiányában nem, vagy csak gazdaságtalanul lenne előállítható. Ha a multik egyik napról a másikra kivonulnának, az nekünk sokkal fájdalmasabb lenne, mint nekik.

 
Jó példa az önellátó gazdálkodásra Észak-Korea. Ott aztán nincsenek népnyúzó multik, az állam nem privatizál nyakra-főre, nem vesznek részt profitorientált biztosítók az egészségügyben, és a polgárok csak hazai terméket vásárolnak. (Pontosabban vásárolnának, ha volna mit, és persze miből.) Nem tudom, akkor már inkább a „vadkapitalizmus”. Vagy méginkább szociális piacgazdaság.

Abba pedig törődjünk bele, hogy a globalizáció tény. Vannak előnyei és hátrányai, de attól még egy régóta tartó, valós folyamat. Lehet szeretni, gyűlölni, bár nem érdemes. Hiszen a gravitációt sem érdekli, hogy támogatjuk, vagy ellenezzük, van és kész. Ha megbotlunk, pofára esünk. A globalizáció sem más. A tőke már régóta globálisan gondolkodik, nekünk is ideje volna lokális gondolkodásmódunkat lecserélni. Lehetőleg gyorsan, különben nagyon fájdalmas lesz az ébredés.
„Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére” (De Gaulle)

 
Morvaiékon felbuzdulva én is hirdetek egy akciót:

 
Kedves Olvasó! Vásárolj tudatosan:

 
1, Tájékozódj, mielőtt vásárolnál, hasonlítsd össze az árakat és a minőséget.

2, Azt a terméket vedd meg, amelyik aránylag a legjobb minőséget jelenti a legkedvezőbb áron, (hogy számodra a minőség a fontosabb, vagy az ár, az persze a Te szabad döntésedtől függ!)

3, Abban a boltban vásárolj, ahol úgy érzed, a legjobb kiszolgálást kapod a pénzedért (tekintet nélkül a cég nemzeti hovatartozására).

4, Legyél környezettudatos, részesítsd előnyben a könnyen lebomló és újrahasznosítható csomagolású termékeket.

5, Legyél híve a piaci versenynek, hiszen a nagyobb választék a Te érdekeidet szolgálja.

 

1 komment

Címkék: nemzet gazdaság

süti beállítások módosítása